Csalán

 Csípős   osalán,   nagy   csalán,   kétlaki   csalán, 
A   csalánfélók   (Urticaceae)   családjába tartozó ,
az ország   egész területén   előforduló,     sokszor    erdők  aljnövényzeteként  is nagy tömegekben élő,  kétlaki,  évelő   növény.  Minden   szerve  fullánk-  szőrökkel      borított ,   ha    testhez    ér,   égető,    viszkető  fájdalmat okoz. Oyőkértörzse   hosszú,
 kúszó, elágazó, hengeres, barázdált, bar­nássárga.
Szára  1 méternél magasabbra is megnő, egyenes,
egy­szerű,    négyélű.      Levele    nyeles,   lemeze
szíves  tojásdad  vagy lándzsás,   hosszan     kihegyezett,   durván      fűrészes    szélű,   szíves
vállú . Virágzata     füzérszerű.
A csalánnak a leveleit  és a   gyökérzetét   kell
gyűjteni.  A levél­ gyűjtést  célszerűen  úgy végzik,
hogy   a  szárat   az   alján   két   ujj közé  fogják, 
és felfelé  irányulóan  lehúzzák  róluk  a  leveleket.
A   gyűjtők  kesztyűs   kézzel      dolgoznak,      s  ujjaikra   kívülről    vas­tagabb   puha   drótspirált   tekernek.   A   drót          megvédi   a   kesztyűt
a  gyors elkopástól,  és  a leveleknek   a   szárról
való leszakítását   is könnyíti.   A levelekhez   szárrész   nem  kerülhet,  legfeljebb   csak   a csúcslevelekkel   leszakadó,  mintegy 5  cm-es   rész   gyűjthető   az áruhoz.   A   csalánlevél   nagy   tömegét        a   lakott   helyektől   távol,   az  er­dőkben gyűjtik,  ahol padlások,  fedett   szárítóhelyek nem állnak rendelkezésre.        Ezért    kvételesen      meg    van    engedve     a  levelek napfényre   kiterített   szárítása   is.   A   leveleket   tisztára   feltakarí­ tott   helyre  kell   kiteríteni,  száradás  közben  gyakran   átforgatni, s   majd   homoktól   és   minden   más   idegen   anyagtól   megtisztítva kell  bezsákolni.  Ponyvákat   is  kéznél  kell tartani ,  hogy   az   éjjeli harmat, valamint az eső ellen védeni lehessen. Beszáradásiará­nya   kb .   5:1 .
   A    drog   (Urticae folium)   glikozidákat,   cseranyagot,   egy   gyan­taszerű     anyagot     (csalánméreg),       hangyasavat,       ecetsavat,     hisz­ tamint , B- és C-vitamint, viaszt, cukrot, klorofillt (növényi zöld) szerves      savakat,     sárga    színanyagot,       glükokinint        (vércukor­ szintet csökkentő anyag), ásványi sókat stb . tartalmaz .
   A    csalánlevél   drogjának   nagyobb    tömegét     klorofill   előállítá-  sara   dolgozzák   fel,   de  igen  jelentős   a   gyógyteaként   való felhasz­nálása     is.  Teáját   reuma,     köszvény,     cukorbaj,     vízkór,    csalán­kiütés,     hólyaghurut,      magas    vérnyomás,      gyomor-      és  bélhurut, bőrkiütések,      vesehomok      ellen,   valamint     vértisztítóként,     vize­lethajtónak,  általános  erősítő­nek,  gyomor- és bélvérzés, kö­högés csillapítására stb . isszák.  Külsőleg      aranyeres     bántal­mak     ellen   ülőfürdőként,      bőr­kiütésekre   borogatóként,   haj­hullás  és korpaképződés,   vala­mint hajzsírosodás ellen mosó­vízként ,     torokgyulladás      ellen gargarizmaként     használják.
 Hajvizet     is  készítenek    belőle.    A    fiatal  csalánlevélből    főze­ léket készítenek,  valamint      fia­tal   állatokkal     —   malacokkal, baromfiakkal stb .   —   is etetik, mivel   vitaminokat és  a   szerve­zet    számára      szükséges     sókat stb.   tartalmaz .     Beumás      bán­
talmak   gyógyítására   a   fajdalmas      végtagokat      friss  csalán­ hajtásokkal       megcsapkodják.    A   klorofill   ártalmatlan      színező­ anyag,      az   ipar   —    likőr-,   cukorka-,     gyógyszer-,     élelmiszer-,
fa-,  papír-,  üdítőszer-   stb .   ipar   —   igen   gyakran   használja.   Ré­gebben      a  csalán   szárát   a  kenderrost     pótszereként      használták. A    csalán    gyökérzetét      (Urticae   radix)    ősszel   vagy   tavasszal kell   gyűjteni,  a   korhadt   részektől,  mellékgyökerektől   és   a        szár­
csonkoktól       meg    kell  tisztogatni.    Beszáradási      aránya    kb .  3:1 . Cseranyagot,  hamujában           pedig    10%   meszet   tartalmaz .   Főzetét    bélhurut    ellen   isszák,   külsőleg   pedig   hajmosásra   használ­ják ,   hullás   és  korpásodás   ellen.   Reuma   elleni   fürdőket   is   készí­tenek     vele.