Fodormenta

   
Köményes menta, kerti menta. Mentha crispa . Az ajakosvirágúak (Lunatae) családjábatartozó, kétféle fajtaváltozatban termesztett, évelo növény. Az egyik a vízimentának — kisebb értéku fodros levelu változata (Menthaaquatica var. crispa); a másik pedig a zöldmentának ráncos     levelu — értékesebb — változata (Mentha spicata var. erispata). A borsmentához hasonlóan szintén gyökér sarjakról szaporíthatok. A vízimenta-változat növényének szára 30—60 cm hosszú, négyoldalú, egyenes vagy felemelkedo, a csúcsa felé hajladozó,elágazó, szürkén szorös. Levelei keresztben átellenesen állnak,rövidnyeluek. Lemezük 3—7 cm hosszú, széles tojásdad vagy kerekded, hullámos vagy durván ráncos, hegyes, furészes élu, kerek vállú, szoröktol szürkészöld színu. Virágzata álörvökbol összetett; szaggatott füzér. A virágok kicsinyek, pártájuk lila színu; júliustól nyílnak. A zöldmenta-változat növényének szára 30—50 cm hosszú, egyenes, felálló, elágazó, négyoldalú, lila színu, kopasz. A levelek keresztben átellenesen állnak, nyeletlenek. Lemezük tojás alakú vagy lándzsás, sötétzöld színu, csak gyéren szorös, durván fogazott szélu, ráncos. A virágok a szár végén,álörvökben összetett füzérekben állnak. Mindkét fajta növénynek a szárakról lefosztott levelei(Menthae crispae folium), valamint a virágzásuk kezdetén learatott föld feletti részeik (MerUhae crispae herba) adják a drogot. Mind a levelek, mind pedig a hajtások kb. 5 : 1 arányban száradnak meg. A drogok kellemes, konyhaköményre emlékezteto ízuek és illatúak. A zöld fodormenta levéldrogja 1—3% (50—70% karvontartalmú) illóolajat, glikozidákat, cseranyagot stb. tartalmaz. A szürke fodormenta drogja hatóanyagokban ennél szegényebb. Teáik szélhajtó, étvágyjavító, idegnyugtató, görcsoldó, epeserkento és üdíto hatásúak.A fodormenta drogokat a likoripar is gyakran alkalmazza. A száras drogokból vízgozlepárlással eloállított illóolajat gyógyszerek, száj- és fogápoló szerek, oukorkák, rágógumik stb. ízesítésére használják. Termesztése mint a borsosmentáé.