Angol mustár. Sinapis álba.A keresztesvirágúak (Criiciferae) családjába tartozó, Európadélibb tájain honos, nálunk fuszeres magjáért nagyban termesztett,egyéves növény.Szára egyenes, fél méternél is magasabb. Levelei szórtak, nyelesek. Lemezük tenyérnyi nagy, tojásdad kerületu, általában hét részre szárnyasán szeldelt, durván fogas szélu. A felsolevelek egyszerubbek. Virágzata kezdetben sátorzó fürt, majd megnyulva terméses fürtöt alkot. A szirmok élénksárgák.Termése 3—4 mm vastag, 3—6 mm magvú beoo. A magok gömbölyuek, kb. 2 mm átmérojuek, fakósárgák, szagtalanok,enyhén csípos ízuek.A növény júniusban virágzik; magja júliusban érik.A drog (Sinapis albae semen) 0,2—1,0% illóolajat, 2,5% szinalbinglikozidát, 25—30% zsírosolajat, fehérjét, nyálkát és mirozin enzimet tartalmaz. Ipari és házi fuszer. Savanyítandó paprikához, uborkához,halakhoz teszik. A húsokhoz fogyasztható mustárkrémet az ipar fekete és fehér mustármag keverékébol készíti, orleményébol pépes borogatót állítanak elo reumás bántalmak enyhítésére.A fehér mustármagot mint modern háziszert különösen a nyugati államokban sokféle betegség ellen alkalmazzák. Használják érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok,epe- és máj bántalmak, emésztési panaszok, székrekedés, felfúvódás,reuma, isiász és borkiütések ellen, valamint vértisztítóul is. A magból naponta a három foétkezés elott egy-egy csapott kávéskanálnyit szétrágás nélkül nyelnek le.Termesztése. Száraz homoktalajon kívül minden más, jó táperoben levo talaj megfelel a fehér mustár termesztésére. Márciusban vetik 40 cm-es sortávolságban. Nem fagyérzékeny. Késobbi vetése nem ajánlatos a földi bolha várható kártételemiatt. A vetést a növénykék 1—2 lombleveles korában merolegesenjáratott fogasolással egyelik. Július második felében érik, cséplése után még száradásra kiterítik, majd idegen anyagoktól és gyommagvaktól megrostálják.Terméshozama: 5—8 q kat. holdanként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése