Gyermekláncfu

     
Pongyola pitypang. Taraxacum officinák Web.A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, kora tavasszal nyíló, osszel másodvirágzó,  mindenfelé igen elterjedt, évelo növény.Gyökere 10—20 cm hosszú, 1—3 cm vastag, karó alakú, hengeres, többfeju, kívül szürkésbarna, belül fehéres színu, tejnedvet tartalmazó, szagtalan, kesernyés ízu. Levelei torózsában állók, 10—30 cm hosszúak, lándzsásak, hegyesek, szélük durván, szabálytalanul fogas, a fogak lefelé görbülök. Fészkes virágzatai 10—30 cm hosszú, csöves tokocsányokon állnak, a virágok nagyszámúak, sárga színuek. Elvirításuk után a terméseken ernyokben alakult, hosszú, fehér szorbóbiták fejlodnek, amelyeket a szél könnyen elrepít. A növény minden részébol félsertéskor keseru ízu, ragadós, fehér tejnedv csordul ki. Gyujtendo a növény gyökere (Taraxaci radix) osszel vagy tavasszal, a levele (Taraxacifolium), valamint a gyökere, a rajta hagyott levelekkel együtt (Taraxaci radix cumfoliis). A  gyökér beszáradási aránya kb. 5: 1, a levélé pedig kb. 6:1 . A drogok inulint, tarakszacin keseruanyagot, kaucsukot, viaszt, cukrot, zsírt, cseranyagot, illóolajat, kolint,szaponint, szerves savakat, nyálkát tartalmaznak; a gyökerekben tavaszszal 1—2%; osszel 40% inulin; a virágokban és a levelekben B2 - és C-vitamin van. Teáik étvágygerjesztok, emésztést serkentok, epemuködést     elosegítok, vizelethajtók, vértisztítók, erosítok,   májbajokat    gyógyítók. Az oszi gyujtésu gyökérbol kávépótlószer is készül.     

Gesztenye

    
Szelídgesztenye. Castanea sativa Mui. A bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó, 20—30 m     magasságot is eléro, terebélyes lombú fa. Termése jó csemege. Nagyobb állományú gesztenyéseink Nagymaroson, Koszegen, Sopronban és a Mecsekben vannak. Kisebb telepítéseket sokfelé, pl. Zalában, Somogyban, a Bakonyban és az északi megyéinkben is létesítenek.  Levele keskeny — lándzsás vagy hosszúkás, átlag 20 cm hosszú, egyenletesen szálkás, fogas szélu, kemény, alul szürkén finom molyhos, ritkábban kopasz. Virágzatai közül a porzós  barkák igen vékonyak, 10—12 cm hosszúak. A termos virágok 2—3-asával állnak együtt, leplük jelentéktelen. Termése tövises kupacs, benne rendszerint két makkterméssel (gesztenye).     A fának a leveleit kell gyujteni. Beszáradási arányuk kb. 4 : 1. A drog (Castaneae folium) kb. 10% cseranyagot, gyantát, zsírt, inozitot, pektint, cukrot, alkaloidát tartalmaz. Teáját asztma, szamárköhögés és hörghurut ellen isszák. A gesztenye termésekb.50% keményítot, 20—30% szaccharozét, kb. 5% proteint, kb. 3% cseranyagot tartalmaz. Nyersen megszelve hasmenés elleni háziszerként használják.      

Fodormenta

   
Köményes menta, kerti menta. Mentha crispa . Az ajakosvirágúak (Lunatae) családjábatartozó, kétféle fajtaváltozatban termesztett, évelo növény. Az egyik a vízimentának — kisebb értéku fodros levelu változata (Menthaaquatica var. crispa); a másik pedig a zöldmentának ráncos     levelu — értékesebb — változata (Mentha spicata var. erispata). A borsmentához hasonlóan szintén gyökér sarjakról szaporíthatok. A vízimenta-változat növényének szára 30—60 cm hosszú, négyoldalú, egyenes vagy felemelkedo, a csúcsa felé hajladozó,elágazó, szürkén szorös. Levelei keresztben átellenesen állnak,rövidnyeluek. Lemezük 3—7 cm hosszú, széles tojásdad vagy kerekded, hullámos vagy durván ráncos, hegyes, furészes élu, kerek vállú, szoröktol szürkészöld színu. Virágzata álörvökbol összetett; szaggatott füzér. A virágok kicsinyek, pártájuk lila színu; júliustól nyílnak. A zöldmenta-változat növényének szára 30—50 cm hosszú, egyenes, felálló, elágazó, négyoldalú, lila színu, kopasz. A levelek keresztben átellenesen állnak, nyeletlenek. Lemezük tojás alakú vagy lándzsás, sötétzöld színu, csak gyéren szorös, durván fogazott szélu, ráncos. A virágok a szár végén,álörvökben összetett füzérekben állnak. Mindkét fajta növénynek a szárakról lefosztott levelei(Menthae crispae folium), valamint a virágzásuk kezdetén learatott föld feletti részeik (MerUhae crispae herba) adják a drogot. Mind a levelek, mind pedig a hajtások kb. 5 : 1 arányban száradnak meg. A drogok kellemes, konyhaköményre emlékezteto ízuek és illatúak. A zöld fodormenta levéldrogja 1—3% (50—70% karvontartalmú) illóolajat, glikozidákat, cseranyagot stb. tartalmaz. A szürke fodormenta drogja hatóanyagokban ennél szegényebb. Teáik szélhajtó, étvágyjavító, idegnyugtató, görcsoldó, epeserkento és üdíto hatásúak.A fodormenta drogokat a likoripar is gyakran alkalmazza. A száras drogokból vízgozlepárlással eloállított illóolajat gyógyszerek, száj- és fogápoló szerek, oukorkák, rágógumik stb. ízesítésére használják. Termesztése mint a borsosmentáé.    

Festomályva

     
Fekete mályvarózsa. Althaea rosea var. atropurpurea Cav. (Althaea rosea var. nigra L.).     A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó, termesztett, évelo növény.Különféle színváltozatú virágait kertekbe és parkokba is ültetik.   Szára eroteljes, a 2 méter magasságot is meghaladja, üreges. Levelei hosszúnyeluek, kerekek, 15—30 cm átmérojuek, 3—7 karéjúak, ráncosak, csipkés széluek, szorösek. Virágai a szár felsobb részén 1—3-asával állnak, 5—7 cm átmérojuek, 5 sziromlevelük zsíros fényu, fekete-bíborszínu. Telt virágú változata is van. Termése cikkekre hasadó száraz korong; június-júliusban virágzik. A kinyílt virágok külön-külön csészével vagy csésze nélkül gyujtve adják a drogot. Beszáradási arányuk kb. 5 : 1. A tiszta sziromlevelekbol álló áru az értékesebb. A drog (Malvae arboreae flos) antocián festékanyagot, nyálkát, keményítot, cseranyagot tartalmaz. Forrázata nyálkás bevonó köhögés és rekedtség ellen, a húgyutak és a bélcsatorna hurutos megbetegedései esetén. Külsoleg kelések és gyulladások borogatására használják. Mint festoszert, gyógyszerek, szörpök, likorök színezésére alkalmazzák. Termesztére. Legjobban középkötött, tápdús, meleg fekvésu talajban terem. Megérett magját júliusban azonnal hideg     ágyba elvetik, majd a palántákat legkésobben október végefelé végleges helyükre 60x60 om távolságokban kiültetik. Virágja május—júniusban nyílik. Pártáját akkor gyujtik, amikor már elvirágzófólben van ós kezd összesodródni. Megszárítá-    sát napfény kizárásával kell végezni. Terméshozama kb. 2 q kat. holdanként.      

Fekete ribizli

Ribes nigrum . A kotörofufélék (Saxifragaceae) családjába tartozik. Nálunk vadon csak elvétve fordul elo, néhány év óta mi is sokfelé termesztjük. A cserje enyhén kellemetlen szagú; 1—2 m magas.Levelei széles tojásdadok, 6—10 cm hosszúak, 3—5 karéjúak; kétszer furészelt széluek, fonákukon gyéren szorösek és sárga olaj mirigyekkel pontozottak. Virágzata lecsüngo az a fürt. A virágok kívül zöldek, belül hússzínuek. Termése gömbölyu,     8—10 mm átméroju, dús nedvu, sokmagvú, nem kellemes mellékízu, édes bogyó. Áprilistól virágzik; termése augusztusban érik. A cserje ép, egészséges levelei szolgáltatnak drogot. Beszáradási aránya 3—4 : 1. A drog (Ribis nigrifolium) rutint, cseranyagot, C-vitamint,     nyomokban illóolajat és egy vizelethajtó anyagot tartalmaz.Teáját magas vérnyomás, vese- és hólyagbánt almák, reuma,izületi bántalmak, légzoszervi megbetegedések ellen és izzasztó    nak fogyasztják. A friss bogyóból szörpöt készítenek, amely sok C-,B-vitamint, gyümölcssavakat, cukrot, pektint, piros festéket tartalmaz. Megszárítva vesebaj elleni teát készítenek belole.    

Farkasalma

Pipavirág. Aristolochia clematitis L. Mérgezo! A farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, par   lagokon, cserjés helyeken, vetések szélén élo, évelo növény.   Gyökértörzse kúszó, elágazó, tagolt, ceruza vastagságú, sárgásbarna színu. Szára 40—60 cm magas, felálló, hajladozó.  Levelei szórtállásúak, hosszúnyeluek; lemezük 10—15 cm hosszú, tompa háromszög alakú, mélyen szíves vállú, ép szélu,  kopasz, húsos. Virágai a levelek hónaljában csoportosan állnak,  2—3 cm hosszúak, világossárgák; a lepel az alján felfúvódott,    cso alakú. Termése diónyi, lecsüngo, benne háromszög alakú   nagy magokkal. Az egész növény jellemzo, kellemetlen szagú,  undorító, keseru ízu. Májustól virágzik.  A növény kifejlett, ép, egészséges  leveleit kell gyujteni. Beszáradási arányuk 4—5:1. A drog (Aristolochiae folium) arisztolohiasavat, keseruanyagot, illóolajat, cseranyagot, gyantát, C-vitamint és baktérium ölo anyagot tartalmaz.  Belsoleg használni veszélyes, és semmiféle betegség ellen sem    indokolt (a mai ismereteink szerint). Forrázatát külsoleg sömör,   ótvar, ekcéma ellen, valamint nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos testrészek borogatására használják. A gyökér (Aristolochiae vagy Saraceniae radix) 0,5—1,0%  arisztolohiasavat (arisztolohia sárga), gyantát, keseruanyagot,  cseranyagot és illóolajat tartalmaz. Fürdot vagy borogatót készítenek belole reumás és ízületi bántalmak kezelésére. Kehes lovakat is gyógyítanak vele.    

Fekete áfonya

Kukojsza. Vaccinium myrtillus .A hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, nagyobb tömegekben Sopron és Vas megye, kisebb állományokban a Mátrában,a Bükkben, a Hegyalján, valamint Zala és Somogy megye nyirkos, savanyú talajú erdoiben termo, 20—40 cm magas, dúsan elágazó cserje. Ágai szögletesek, zöldek. Levelei szórt állásúak, vékonyak,2—3 cm hosszúak, ellipszis alakúak vagy tojásdadok, hegyesek,aprón furészfogasak. Virágai a levelek hónaljában egyenként fejlodnek, pártájuk gömbös, korsó alakú, vöröseslila színu, a partacimpák hátragörbültek. Bogyótermései borsónyiak, kékesfeketeszínuek, hamvasak, csúcsukon lapítottak, sokmagvúak,levük sötét bíborszínu. Izük kellemes, savanykásan édes.  A cserje május—júniusban virágzik; termése augusztus folyamánérik. A növény legfeljebb ujjnyi hosszú leveles hajtásait, valamint  az érett terméseit kell gyujteni. A hajtások között vastagabb szárrószek nem lehetnek. Mindkét növényi rész beszáradási aránya kb. 4 : 1. A leveles drog (Myrtilli herba) arbutint, cseranyagot, glikozidákat,  flavonokat stb. tartalmaz. Teája szélhajtó, vizelethajtó, bélhurutot szünteto, vese- és hólyagbántalmak elleni hatású. Cukorbaj elleni teakeverékek alkotórészeként is alkalmazzák. Az áfonyatea, kellemes ízénél fogva, mindennapi üdítoitalként is fogyasztható.  A termésdrog (Myrtülifructus vagy bacca) gyümölcssavakat,  cukrot, pektint, cseranyagot, antociánglikozidát, A-, B- és  C-vitamint tartalmaz. Lekvár, szörp, bor vagy tea alakjában bélhurut elleni háziszer. Az áfonyabor erosíto hatású, valamint az öregkori krónikus bélhurutos állapotot is kedvezoen befolyásolja.

Fehér mustár

Angol mustár. Sinapis álba.A keresztesvirágúak (Criiciferae) családjába tartozó, Európadélibb tájain honos, nálunk fuszeres magjáért nagyban termesztett,egyéves növény.Szára egyenes, fél méternél is magasabb. Levelei szórtak, nyelesek. Lemezük tenyérnyi nagy, tojásdad kerületu, általában hét részre szárnyasán szeldelt, durván fogas szélu. A felsolevelek egyszerubbek. Virágzata kezdetben sátorzó fürt, majd megnyulva terméses fürtöt alkot. A szirmok élénksárgák.Termése 3—4 mm vastag, 3—6 mm magvú beoo. A magok gömbölyuek, kb. 2 mm átmérojuek, fakósárgák, szagtalanok,enyhén csípos ízuek.A növény júniusban virágzik; magja júliusban érik.A drog (Sinapis albae semen) 0,2—1,0% illóolajat, 2,5%  szinalbinglikozidát, 25—30% zsírosolajat, fehérjét, nyálkát és mirozin enzimet tartalmaz. Ipari és házi fuszer. Savanyítandó paprikához, uborkához,halakhoz teszik. A húsokhoz fogyasztható mustárkrémet az ipar fekete és fehér mustármag keverékébol készíti, orleményébol pépes borogatót állítanak elo reumás bántalmak enyhítésére.A fehér mustármagot mint modern háziszert különösen a nyugati államokban sokféle betegség ellen alkalmazzák. Használják érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok,epe- és máj bántalmak, emésztési panaszok, székrekedés, felfúvódás,reuma, isiász és borkiütések ellen, valamint vértisztítóul is. A magból naponta a három foétkezés elott egy-egy csapott kávéskanálnyit szétrágás nélkül nyelnek le.Termesztése. Száraz homoktalajon kívül minden más, jó táperoben levo talaj megfelel a fehér mustár termesztésére. Márciusban vetik 40 cm-es sortávolságban. Nem fagyérzékeny. Késobbi vetése nem ajánlatos a földi bolha várható kártételemiatt. A vetést a növénykék 1—2 lombleveles korában merolegesenjáratott fogasolással egyelik. Július második felében érik, cséplése után még száradásra kiterítik, majd idegen anyagoktól és gyommagvaktól megrostálják.Terméshozama: 5—8 q kat. holdanként.

Fehér árvacsalán

     
Fehér holtcsalán. Lamium album . Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, erdok szélén, kerítésekmentén,árokpartokon élo, évelo növény. Szára 30—40 cm magas, egyenes, felemelkedo, négyoldalú, gyéren szorös. Levelei keresztben átellenesen állnak, nyelesek: lemezük 3—7 cm hosszú, tojás-háromszög alakú, szíves vállú, durván furészes szplu, szorös. Virágai álörvökben állnak, pártájuk fehér vagy gyengén sárgásfehér; áprilistól augusztusig virágzik. A növény kétféle drogot ad: az egyik a virág csészéibol kicsipegetett pártákból (Lamii albi flos), a másik pedig az egészföld feletti, leveles, virágos hajtásokból (Lamii albi herba) áll.A friss virág kb. 6: 1, a friss száras hajtás pedig kb. 4: 1 aránybanszárad meg.A virágdrog nyálkát, 10% cseranyagot, illóolajat, glikozidát, szaponint; &fudrog pedig nyálkát, szaponint, 14% cseranyagot, xantofillt tartalmaz. Teájuk légcsohurut, bélhurut, hólyaghurut, álmatlanság ellen használatos. Külsoleg hüvelyhurut elleni öblögetonek, gyulla    dásos testrészekre borogatónak használják.    

Fecskefu

   
Vérehulló fecskefu, gödire, cinadón. Chelidonium május. Eros hatású! A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó. Általában nyirkosabb talajon, árokparton, akácosokban, erdok szélén, házak körül, csatornapartokon sokfelé tömegesen termo, évelo növény. Ha bármely részét megsértjük, narancssárga

színu  nedv csordul ki belole. Gyokértörzse húsos, késobb szivacsos állományú és göcsös,    
kívül-belül vörösesbarna színu. Gyökerei rostosak, 5—10 cm  hosszúak. Szára 50—100 cm magas, elágazó, szögletes, csöves. Toálló levelei hosszúnyeluek, szárlevelei rövidnyeluek, a felsok ülok. Levéllemezük szárnyasán szeldelt, a szeletek hosszas  tojásdadok, durván csipkések, felszínükön világoszöldek, fonákukon kékeszöldek, finoman szorösek. Virágai ernyoben állnak, a szirmok sötétsárgák.   
Termése hosszú, vékony tok; áprilistól egész nyáron virágzik.   Gyujtendo a növény föld feletti része virágzáskor, a szár alsó, vastagabb részei nélkül (Chelidcmii herba), valamint a gyökérzet (Chelidonii radix). A száras hajtás beszáradási aránya 5— 6 : 1; a gyökéré pedig 4—5 : 1.  A drog keseru, karcoló ízu, pora belélegezve heves köhögésre és tüsszentésre ingerlo. A megszárított anyag bezsákolásához  megnedvesített kendot ajánlatos kötni az orr és a száj elé.    
A drogok több alkaloidát, gyantát, kevés illóolajat, C-vita mint, nikotinsavat stb. tartalmaznak. A gyökér hatóanyagban dúsabb, mint a herba. Mindkét drogból epe-, májbajok, valamint gyomor- és bél   
hurut elleni gyógyszereket készít az ipar. Tisztán magukból a drogokból nem szabad teát készíteni; keverékekben való használatához is kikérendo az orvos tanácsa. A friss növény nedvé vel szemölcsöt és tyúkszemet irtanak.    

Fátyolvirág

Buglyos dercefu, szappangyökér. Oypsophila panicidata.      A szegfufélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, laza homokos talajban, vasúti töltésekben, gátakban, de a legnagyobb tömegben homokbuckáin élo, évelo növény. Gyökere 2 m hosszúra is megno, 15 cm vastag is lehet, karó    alakú, egyszeru, húsos, kívül világosbarna, belül sárgásfehér  színu; keresztmetszetén sugaras szerkezetu; szagtalan, karcoló   ízu. Vízzel rázva tartós habképzo. A göcsös gyökérfejbol több szár ered, amelyek 0,5— 1 m magasak, aljuktól dúsan gömbszeruen ágasak, ízeitek, az ízeknél könnyen eltörnek. A levelek keresztben átellenesen állnak,lándzsásak, kihegyezettek, ép széluek, 3—6 cm hosszúak. Virágzata dúsan összetett bog. Virágai    
aprók, fehéres színuek; június-júliusban nyílnak. A virágzatot   csokrok díszítésére használják, erre a célra a növényt kertészetekben és díszkertekben is termesztik Gyujtendo a gyökere, melyet kérgétol maradéktalanul meg kell tisztítani, majd kb. 0,5 cm vastag ferde korongokra „szalámi" módjára fel kell szeletelni, és akár napra kiterítve is,  kell, nehogy bepiszkolódjék, eredeti szép fehéres színét meg  orizze. A gyökér
feldolgozásra nem alkalmas részei, valamint   a lehámozott kéreg is értékesítheto. Kb. 3,5 kg friss gyökérbol  lesz 1 kg hámozott, szeletelt, megszárított áru.     A drog a kereskedelemben „fehér magyar szappangyökér"  néven (Saponariae álbae Hungaricae radix) kerül forgalomba. Tartalmaz: 10—20% szaponint. Erélyes nyálkaoldó (köpteto)  kanalas orvosság készül belole. A háztartásokban mint a finom    
kelmék régi tisztítószerét ismerik. Fozetében a kelmét kimossák, a lé közben szappan nélkül is erosen habos lesz. A szappan  gyökérbol eloállított „szaponint" borotvaszappanok, mosdó- és mosószappanok, fogkrémek stb. habzókészségének növelésére használják.      

Fehér fagyöngy

Fagyöngy, gyimbor, madárlép. Viscum albumA fakinfélék (Loranthaceae) családjába tartozó, lombos fá   

kon : akácon, nyárfán, hársfán, elhanyagolt alma- és körtefákon    
stb. élo, félélosködo, kétlaki, gömb alakú cserje.    
Szára fás, tömör, ízeit, többszörösen villásan elágazó; vasta  gabb részének kérge barna, a vékonyabbé pedig sárgászöldszínu. Levelei átellenesek, zöldek vagy zöldessárgák, bornemuek,  3—6 cm hosszúak, tompa csúcsúak, ép széluek, kopaszok, áttelelok. Virágai aprók, a szárak elágazásainál csoportosan állnak. Termése borsónyi, éretten fehér színu, áttetszo, suru ragadós nedvu, kétmagvú bogyó.A növény vékonyabb leveles hajtásait osztol tavaszig, általá   ban a gazdafák lombfakadásáig kell gyujteni. Az áruban ceruzánál vastagabb ágrészek nem lehetnek. Beszáradási aránya kb. 3 : 1.   A drog tartalmaz: kolint, acetilkolint, propionilkolin vérnyomáscsökkento anyagot, szívre ható viszkotoxin proteint     savanyú szaponint, gyantaalkoholokat, mannitot, cukrot, inozitot, keményítot, zsírsavakat, cerilalkoholt, oxidáz enzimet,   csak a
bogyóban viszcint: ragadós, lágy gyantát. Hatása: A
fehérfagyöngydrog (Viscifrons v. Visci „herba")   hatása
vérnyomáscsökkento, görcsoldó, belso (tüdo-, gyomor-,  méh-, bél-) vérzéseket megszünteto, valamint szívmuködéstserkento hatású. Az ipar gyógyszerkészítményeket állít elo a fagyöngybol.    
A termések ragadós nedvébol régebben légyfogót készítettek,   de a madarászok még ma is csinálnak belole madárfogó lépet. A fehér fagyöngy nem tévesztendo össze a tölgyfákon élo   sárga fagyönggyel, a fakinnal (Loranthus europaeus L.),     amelynek szára feketészöld, termése sárga színu, levelei osszel    lehullanak.     

Édeskömény

Fonigli. Foenicidum vulgare Az ernyosvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, a  Földközi-tenger mellékérol származó, nálunk is termesztett, illatos, évelo növény.  Szára egyenes, 1—2*m magas, elágazó, hengeres. Levelei több szörösen szárnyaltak, alapjukon nagy hüvelyuek. Levélkéi szá  lasak, szétállok. Virágzati ernyoje rendszerint 15 virágból álló,  ernyocskékbol összetett. A szirmok sárgák. Termése
ikerkaszat, 4—7 mm hosszú, hosszúkás, hengeres, végei felé keskenyedo,  10 bordájú, zöldesbarna színu, kellemes, jellemzo illatú, kissé  csípos, édeses ízu. A termés gyakran két résztermésre esik szét.   A drog (Foeniculifructus) 2—6% (50—60% anetoltartalmú)    illóolajat, kb. 15% zsírosolajat, cukrot, fehérjét stb. tartalmaz.Az édeskömény hatása nyálkaoldó, szélhajtó, emésztést serkento, étvágyjavító, görcsoldó, ízjavító, vizelethajtó, tejszaporító. Használják magában vagy hasonló célú teakeverékekben.   Csecsemok szélhajtó teája. Torokgyulladás ellen öblögeto, szemgyulladásnál borogató. Gyakran alkalmazotti likor- és élelmiszer  
ipari fuszer. Kenyérbe is sütik, péksüteményekre,
teasütemé   nyekre is hintik.Az édeskömény illóolaja (Foeniculi oleum) gyógyszerkészít ményekben mint nyálkaoldó, szélhajtó, étvágyjavító, féreguzo  stb. hatású alkotórész szerepel.   Fog- és száj ápolószerek, fogkrémek, fogporok elmaradhatatlan Ízesítoje.   A növény fiatal levélzetébol az olaszok salátát és fozeléket is    készítenek.  Termesztése. Édesköményt az ország melegebb vidékein érdemes termeszteni. Mélyrétegu,tápdús, nemszáraz vályogot igényel. Magját márciusban 40/50 cm sortávolságban kell állandó helyére elvetni. Késo osszel is vetheto úgy,  hogy a magok ki ne csírázzanak. Már az elso évben is adnémi termést, de zömében a  második és a harmadik évben    terem. Termése augusztusban kezd érni. Az elso érésu ernyok terméseit kézzel le kellszedni, majd a mellékhajtá sokon is beérett termések  begyujtésére az egész növényt le kell aratni, utóérlelni, majd kicsépelni és szárításra magtárba kiteríteni. Terméshozam az elso évben  4—5 q, a második és a harmadik évben pedig már 6—7 q  kat. holdanként.  

Ebszolo

Piros ebszolo, édes-keseru csucsor. Solanum dulcamara .  Eros hatású!    A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, nyirkos    helyeken, árokparton, füzesekben élo, felkapaszkodó szárú cserje, Szára több méter hosszú is lehet, alul elfásodó, feljebb lágy,  funemu, belül üreges; édes-kesernyés ízu, szagtalan.    
Levelei szórtak, nyelesek, 4—7 cm hosszúak, keskeny vagy   szíves tojásdadok, kihegyezettek, épszéluek, vállukon gyakran  egy cimpapár van. Virágai bogernyoben állnak, pártájuk lila színu, öt karéjú.  Termése elliptikus, kb. 1 cm hosszú, éretten piros, sokinagvú bogyó. Gyujtendo a növény elfásodott szára, levéltol, virágtól és terméstol megtisztítva, majd 1—2 arasznyira feldarabolva.   Kb. 3 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru.    

A drog (Dulcamarae stipes) szolanin-glikozidát, glikoalkaloidákat, szaponint, keseruanyagot, cseranyagot, cukrot, kolint    stb. tartalmaz.    

A népi gyógyászatban vértisztítónak, idegnyugtatónak, lázcsillapítónak, reuma- és ízületi bántalmak, hólyaghurut, gyomor- és bélhurut ellen használták. Hideglelés ellen pálinkába  áztatva készítettek gyógyszert belole. Mivel kellemetlen mellékhatásokat okozhat, házi alkalmazásra a drog nem ajánlható. Az    ipar fog eloállítani belole hormonzavarok elleni gyógyszereket.    

Csombormenta

Mocsárimenta, polyákmenta. Mentha pvlegium .    
Az ajakosok (Labiatae) családjába tartozó, árterületeken,    
mocsaras helyeken, árokparton, nyirkos réteken termo,

 évelo,  illatos növény.    
Szára felemelkedo, 15—40 cm magas, egyszeru vagy
elágazó,  tompán négyélu. Levelei 1—2 cm hosszúak, tojásdadok, nyélre futók, tompa hegyuek, ép széluek
 vagy finoman fogazottak.    
Virágai levélhónalji örvökben állnak, kicsinyek, bíborlila színnuek, júniustól oszig nyílnak. A növény illata a borsosmenta és    kakukkfu keverékére emlékezteto.    
A növény föld feletti hajtásait kell gyujteni virágzáskor.    
Kb. 4 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru.   A drog (Pvlegii herba) 1—2% illóolajat, keseruanyagot,   heszperidin flavonglikozidát, diozmint, gyantát scseranyagot  tartalmaz.   
 
Teája szélhajtó, görcsoldó, bélféreguzo, epekiválasztást serkento hatású. Sárgaság ellen is fogyasztják. Óvatosan haszná   
landó, mert a drog erosebb hatásúnak ismert! Vidéken a friss    
növényt bolhák ellen a szalmazsákba teszik.    
A csombormenta illóolaját asztma ellen inhalálásra, reuma    
elleni bedörzsölök készítésére, valamint az illatszeriparban is    
alkalmazzák.